Kié a kép?

Egy modellszakmában jártas kolléga (Krieger Tamás) írása, gondoltam megosztom veletek.

“A Szjt. (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény) azt mondja ki, hogy a fotó elidegeníthetetlenül a szerzőhöz, azaz a fotóshoz tartozik, amennyiben saját eszközével készítette. Ez azonban KIZÁRÓLAG a képre magára vonatkozik, sem a rajta levő tartalommal kapcsolatban, sem pedig a kép vagyoni jogával kapcsolatban nem foglal állást, kizárólag azt mondja ki, a fotó a fotóshoz tartozik, ő készítette, ő rendelkezik felette – amíg nem ütközik más jogszabályba a használata. Tehát nem tehet meg bármit a fotós a képpel, hiába a sajátja, viszont – és ez a lényeg – a fotós hozzájárulása nélkül senki más sem tehet vele semmit, függetlenül minden más törvénytől.
Azaz ha egy fotós ragaszkodik a kredit feltüntetéséhez (vagy egyéb feltételhez) és ez nem történik meg, letilthatja a kép publikálását. 
Szintén ide tartozik, hogy a hozzájárulása nélkül nem változtatja meg senki a fotót, azaz a képet átalakítani, retusálni, montázsba tenni stb. is tilos a szerző engedélye nélkül. Törvénysértés, ha valakinek a fotóját önkényesen lementitek és más vágással vagy egyéb utómunkával újra feltöltitek.

Félreértés, hogy a modell köteles megjelölni a fotóst. Ez csak akkor van így, ha
– A fotós ezt kiköti
– A fotó sajtótermékben jelenik meg, azaz a 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól hatálya alá tartozik.
Ha tehát a fotós kéri a kreditet, akkor a modellnek oda kell írnia, viszont ha nem hajlandó, a fotós letilthatja a publikációt. Ez alól kivétel, ha a megbízó a modell, aki fizet a képekért és a felhasználás tekintetében nem kötnek ki ilyen feltételt.

2. A modell saját maga rendelkezhet, hol kívánja engedélyezni a róla készült kép megjelenését, ezt a 2013. évi V. törvény
a Polgári Törvénykönyvről (új Ptk) 2:48. § szabályozza, amely kimondja, hogy a modell engedélye kell a felvétel elkészítéséhez és közzétételéhez, kivéve a nyilvános tömegrendezvényen vagy közéleti szereplésen készülő felvételeket. Ezért szükséges a joglemondó nyilatkozatot aláíratni minden fotózás után.

3. A kép vagyoni joga, azaz ki és milyen feltételekkel értékesítheti harmadik fél részére, vagy ki hogyan használhatja, szintén az új Ptk. hatálya alá esik, egyszerű polgári jogi szerződés, amely nem a kép tulajdonjogát szabályozza (az a fotósé, elidegeníthetetlenül), hanem a felhasználásra vonatkozó jogokat, amely és/vagy a modell és a megbízó, illetve a fotós és a megbízó között a joglemondó nyilatkozatban kerül rögzítésre. A megbízó lehet akár a modell (ha portfóliót rendel), a fotós (ha saját vagy üzleti célra készíti a képet) vagy harmadik fél (megrendelő, aki alkalmazza a fotóst és a modellt). A lényeg, hogy a megbízó fizet és ő határozza meg a szabályokat a megbízás létrejötte ELŐTT. A többiek pedig vagy elfogadják a feltételeket, vagy nem vállalják el a megbízást. Fontos: a feltételeken utólag változtatni nem lehet. Ha például egy szexpartner-keresőben megjelenő reklámhoz kell a kép, akkor a modell ezt előre tudván leokézhatja, ha viszont nem tud róla, akkor ez sértheti az emberi méltósághoz és jó hírnévhez való jogát vagy más érdekeit és ez már lehet per tárgya.

4. A fotó és annak tartalmát képező arcmás vagy más személyhez fűződő adat mind információs adatnak minősül és az új GDPR törvény hatálya alá tartozik, amely az önrendelkezés fogalmának megfelelően a személyiségi jogokat jelentősen erősíti – azaz bármikor, bármilyen információ tárolása, amely nem az érintett kifejezett hozzájárulásával történt, jogellenes. Ez azt jelenti, hogy külön engedély nélkül még a fotót sem mentheted le a gépedre (az automatikus tárolás a cookie-k révén jogos, ezt pipálod ki mindig, amikor egy honlapra rámész). Bármi, bármikor töröltetheti a róla készült képet, ha az egyébként nem nyilvános közéleti szereplés vagy tömegfelvétel.

DE!!! Bár ez a törvény lehetőséget ad egy modellnek, hogy bármikor töröltessen egy képet, ugyanakkor nem bírálja felül a Ptk 6:278ban foglalt kártérítési kötelezettséget, azaz ha egy modellről fotó készül és ő ezt utólag törölteti, köteles megtéríteni a fotó készítésének minden költségét, beleértve a stábtagok idejét, bérleti díjakat stb. Az általános irányelv, hogy ilyenkor ki kell fizetnie egy hasonló kategóriájú modellel azonos minőségű képsorozat teljes készítési költségét. Azaz ha egy modell azt mondja, gazdag pasija lett és kényelmetlenné vált a korábbi fotó, töröltetheti, de akkor fizesse ki piaci alapon.

+1: sokan hivatkoznak arra, hogy ami az internetre felkerül, az “közkincs”. Ez hazugság, amit azok terjesztenek, akik ezzel akarnak takarózni vagy hülyék ahhoz, hogy utánanézzenek és csak ismétlik a marhaságot. A Facebook (és más magáncég) felhasználói szerződései nem írhatnak felül semmilyen törvényt és egy közösségi oldalra való képfeltöltés nem jelenti azt, hogy a feltöltő hozzájárul a képek tetszés szerinti további felhasználásához – erre csak az adott közösségi oldalnak adnak engedélyt, az oldal felhasználóinak nem. Ugyanakkor a legtöbb ilyen cég amerikai és rájuk az amerikai jogszabályok is vonatkoznak. Ha kivédhetetlenül és betonbiztosan akarja a fotós magát védeni, akkor érdemes a legszigorúbb (amúgy pornóra kitalált) 18 USC 2257 jogszabályt alkalmazni, azaz a fotózást követően a helyszínen a modellről két arcképes igazolvánnyal (személyi + jogsi, útlevél, diákigazolvány stb.) az arca mellé emelve képet kell készíteni, ezzel azonosítva mind a modellt, mind a fotózás helyszínét és körülményeit. Még precízebb, ha a joglemondó nyilatkozatban szerepel a szerződések őrzésének fizikai holléte is, mert akkor nincs az az amerikai bíró, aki kérdőre vonhatná, hogy az aktmodell valóban elmúlt 18 és egyébként megvan-e minden joga a fotósnak a közzétételhez.

Remélem, segítettem tisztázni egyet s mást.”

Krieger Tamás

Annyit még hozzáfűznék, hogy a válogatásra online felületen átadott fotók engedély nélküli lementése (vagy screenshot) lopásnak minősül a szabályozás alapján, de nem fogok senki ellen pert indítani. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük